Kondenzációs kazánok

A kondenzációs gázkészülékek az égéstermék hőjének legnagyobb részét felhasználják a fűtés során, így maximum 98%-os éves hatásfokkal segítik az energiamegtakarítást.

A kondenzációs kazán nemcsak a gáz elégetésével termel hőt, hanem a keletkező égéstermék hőjét is hasznosítja. Következésképp ez a technológia a fűtés nagyon hatékony és környezetbarát formáját eredményezi a gyakorlatban.

Mi a kondenzációs kazán?

A kondenzációs technikával üzemelő kazánok alapvetően különböznek a hagyományos kazánoktól. Ahelyett, hogy csak a tüzelőanyag fűtőértékét használná fel az égés során, a Bosch kondenzációs kazánok a tüzelőanyag égéshőjét, így az égéstermék víz-gőz tartalmának hőjét is hasznosítják. Ezáltal a kazánjaink elvonják az égéstermékek csaknem teljes hőtartalmát, és azután azt a fűtési rendszer rendelkezésére bocsátják. A Bosch kondenzációs kazánok ezzel a piac leghatékonyabban üzemelő terméktípusai közé tartoznak.
A fűtőértékből számított szabványos hatásfok normál kazánoknál 90 százalék nagyságrendű. A Bosch kondenzációs kazánokban a tüzelőanyag égéshőjének majdnem teljes hasznosításával ez az érték akár 100%-ot is elérhet. Ezzel kondenzációs kazánjaink fontos szerepet játszanak az energiatakarékos és környezetkímélő fűtési rendszerek telepítése során. Az energia megtakarítás mértéke ekkor a használt energiahordozótól is függ: földgáz elégetésekor a megtakarítás 10 százalék felett van.
Mivel a kondenzációs kazán a kondenzációs hőt az égéstermékekből hasznosítja, egy ilyen kazán használatához kiegészítésképpen szüksége van egy kondenzvíz elvezető rendszerre. Ez teszi lehetővé, hogy a felhalmozódó kondenzvizet a csatornába vezesse le. A gyakorlatban rendszerint több liter folyadék termelődik teljesítménytől függően. Egy kondenzációs kazán telepítése valamivel komplexebb feladat, mint más kazánoké.

Hogyan működik a kondenzációs kazán?

Az égési folyamat elindításához a kazánba először friss levegőt kell kívülről bevezetni. Ez a kondenzációs kazán levegő-égéstermék rendszerén keresztül történik. Ezután következik a levegő és tüzelőanyag keverékének begyújtása. Az égési folyamattal hő termelődik, amely a hőcserélőn keresztül a mindenkori fűtési rendszerhez továbbítódik. A fűtővizet egy szivattyú keringteti a rendszerben.
Az égési folyamat során égéstermékek keletkeznek, amelyek lehűtésre kerülnek, és közben kondenzálódnak. A hűtés két lépcsőben történik. Egyrészt a fűtővíz által, melynek hatására hőtartalma nagy részét elveszíteti a füstgáz. Hűtés történik még továbbá az égési folyamathoz bevezetett hideg levegővel is. (koncentrikus égéstermék elvezetési rendszer esetén)
Ezzel befejeződik a folyamat, amelynek során a kondenzációs technika kiegészítő hőt termel. A keletkező kondenzátumot nagyobb teljesítmények esetén semlegesíteni szükséges, majd ezután a ezután történik a szennyvíz hálózatba elvezetés.
Ahhoz, hogy az égéstermékek kondenzációja végbemehessen, döntő a mindenkori harmatpont alatt maradás. Földgáz esetében ez például körülbelül 57 °C. Az üzemelő kondenzációs kazánok az égéstermékeket viszont akár jóval ezen hőmérséklet alá is lehűthetik.
A Bosch kondenzációs kazánjai számos előnyt kínálnak, amelyek a technológiát még vonzóbbá teszik. Ezek közé tartoznak:

• rendkívül alacsony zajszint a működés közben,
• a kezelőbarát többfunkciós kijelző,
• az időjárásfüggő gyári szabályzó tartozékok

Milyen teljesítményűnek kell lennie a kondenzációs kazánnak?

Kondenzációs kazán beszerzésekor feltétlenül ügyeljen arra, hogy képes legyen a készülék az épület hőigényének fedezésére és ne legyen túlméretezve sem. Egy túl nagy kondenzációs kazánnak van néhány hátránya is, mint például a rövidebb élettartam, mivel több hő keletkezik, mint amennyit a rendszer képes felvenni. Ez azt eredményezi, hogy a készülék gyakran be- és kikapcsol. Az optimálisan méretezett kazán ellenben szinte folyamatosan üzemel gyakori be- és kikapcsolások nélkül.
Saját háztartásához a kondenzációs kazán helyes méretének kiválasztásakor fontos szerepet játszanak a tapasztalati értékek. A múltbeli fogyasztásból meghatározható, hogy mekkora kazánteljesítményt kell biztosítani. Egy családi ház például körülbelül 30000 kWh energiát fogyaszt évente a helyiségek felfűtéséhez és a vízmelegítéshez. Amennyiben ebben a háztartásban összesen 2100 teljes terhelésű üzemórából indulunk ki, és az összes fogyasztás ugyanezen órákra oszlik el, a fűtőteljesítmény 14 kW. Ezzel egy megfelelő tájékoztató értéket kap a helyes méretű kondenzációs kazán beszerzéséhez.
Beépített rétegtöltésű tárolóval rendelkező Bosch kondenzációs kazánoknál minden előnyt jelent a tároló rövid töltési ideje és a helytakarékos rendszer felépítés.

Mi a különbség a kondenzációs kazánok és az alacsony hőmérsékletű technológia kazánjai között?

Az alacsony hőmérsékletű technológia kazánjai a kondenzációs kazán alternatíváját jelentik. A következő különbségek fedezhetők fel a két technológia között:

• Az ilyen fajta kazánok alacsony, kb.35-60 °C-os üzemi hőmérsékleten üzemelnek, amely egyértelműen alatta van a hagyományos kazánok kb. 80-90 °C-os üzemi hőmérsékletének. Ezáltal mindenekelőtt a külső levegőnek történő hő leadás tekintetében adódnak előnyök: kisebb a hőveszteség, mint a hagyományos kazánok esetében.
• Ezen technológiával azonban le kell mondania a felhasználónak az égéshő közel teljes hasznosításáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Ön energiamegtakarítása nagyjából 10 százalékkal marad el a kondenzációs kazánnal elérhető mögött.
• Ezek az előnyök azonban csak olyan energiahordozók esetén jelentkeznek, mint az olaj vagy gáz. Ha viszont fapelletet és más szilárd energiahordozót szeretne használni, az alacsony hőmérsékletű kazán is megfelelő lehet.
• Az alacsony hőmérsékletű technológia kazánjai szerkezeti felépítés tekintetében egyszerűbbek, mint a kondenzációs kazánok, rendszerint beruházási költségeik is alacsonyabbak. A kondenzációs kazánok esetében azonban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezek energiaigénye kisebb, és következésképpen a beruházási költségek is hamarabb megtérülnek.