Hőszivattyú vagy gázfűtés: a fűtési rendszerek áttekintése
Az épületek fűtése kapcsán a figyelem középpontjában két különböző fűtési mód áll: a modern hőszivattyú és a klasszikus gázfűtés. De melyek a két rendszer erősségei és gyengeségei? És melyik éri meg jobban: a hőszivattyú vagy a kondenzációs kazán? Vagy egyáltalán a hőszivattyú és a gázfűtési rendszer kombinációjának (hibrid hőszivattyú) van a legtöbb értelme? A Bosch bemutatja Önnek a különböző fűtési rendszereket.
A gázfűtés és a hőszivattyú működési elve
Függetlenül attól, hogy gázkazánról vagy hőszivattyúról van szó: mindkét rendszer egyszerre biztosítja a fűtést és bizonyos esetekben a meleg vizet is. Működésük azonban nagyon eltérő. A hőszivattyúk környezeti energiát és villamos energiát használnak a hőtermeléshez, míg a gázfűtés a fosszilis nyersanyag, a gáz elégetésével termel hőt.
Gázfűtés:
A gázfűtési rendszer központi eleme az égő, amelyben a fűtőgáz elég, és ezzel hőt termel. Ha hőigény van, begyújtják, és körülbelül egy másodperccel később a gázvezetéket rövid időre megnyitják, és a gáz beáramlik az égéshez. Ez a késleltetett nyitás fontos biztonsági funkció, és megakadályozza a túlzott mennyiségű gáz beáramlását, ami robbanásveszélyt jelenthet. A termelt hőenergiát a gázkazánba épített hőcserélő adja át a fűtővíznek, majd egy keringtetőszivattyú továbbítja azt a hőelosztó rendszerbe.
Ismerje meg a gázkazánjainkat itt.
Hőszivattyú:
A hőszivattyú egy hőátadóközeg segítségével a hűtési körfolyamat fenntartásával szolgáltat fűtési energiát. A hőátadó közeg (legtöbbször fűtővíz) a környezeti hőforrásból (külső levegő, geotermikus hő vagy talajvíz) hőenergiát vesz fel és azt elpárologtatja. A felmelegedett gőz ezután a hőszivattyúba kerül, ahol egy kompresszor elektromos áram segítségével összenyomja, ezzel növeli a nyomást és a hőmérsékletet. A hőcserélő ezt követően a hőenergiát a fűtőkörbe továbbítja. Az utolsó lépésben egy tágulási szelep normalizálja a hőátadó közeg nyomását, és a ciklus újra kezdődik.
Tudjon meg többet a hőszivattyú működéséről itt.
Fűtés hőszivattyúval vagy gázzal: mi a jobb választás?
Ahhoz, hogy el tudja dönteni, hogy gázzal vagy hőszivattyúval szeretne-e fűteni, ismernie kell a rendszerek előnyeit és hátrányait. Az első dolog, amit itt meg kell említeni, a beszerzési ár. A hőszivattyúkhoz képest a gázkondenzációs kazánok első pillantásra az olcsóbb választásnak tűnnek. A technológia évtizedek óta bevált, és a beruházási költségek alacsonyak. Egy modern készülék körülbelül 300-600 000 Ft-ba kerül, míg gyakran még egy olcsó hőszivattyúért is a többszörösét kell fizetni. Ráadásul a gázfűtőtestek nagyon helytakarékosak, csendesek és rendkívül hatékonyan alakítják át az energiaforrást.
Bár a hőszivattyúk drágábbak, általában 5-12 év alatt megtérülnek, mivel alacsonyabbak az üzemeltetési költségeik, feltéve, hogy hatékonyan működnek. Emellett lényegesen kevesebb karbantartást igényelnek, mint a gázfűtés. A hőszivattyúk vagy más, kizárólag megújuló energiákra épülő technológiák nagyobb mértékben részesülnek támogatásban, mint a hibrid rendszerek, amelyek részben még mindig fosszilis tüzelőanyagokat használnak. Ezenkívül a hőszivattyús fűtésre kedvezményes, H tarifás áram igényelhető, amely általában kisebb ingadozásnak van kitéve, mint a fűtési gázé. Végül is a gáz a jövőben is drágulni fog, elsősorban a CO2-árképzés és a beszerzés bonyolult geopolitikai nehézségei miatt. Az alkalmazott környezeti hőforrástól függően a hőszivattyú engedélyköteles lehet (például geotermikus vagy talajvíz-hőszivattyúk esetében), míg a gázfűtés egyszerűen gázvezetéket igényel.
Hőszivattyú telepítése régi, meglévő épületekben:
- A hőszivattyú akkor jó választás egy régi épületben, ha mind a fűtési rendszert, mind az épületszigetelést felújítják.
- Egyes esetekben (levegő-hőszivattyú) gázkazánnal való kombináció is lehetséges.
Hőszivattyú telepítése új épületben:
- Az újabb épületeket egyre vastagabb szigeteléssel látják el. Ennek köszönhetően alacsonyabb a hőigényük, mint a régebbi épületeké, ezáltal fontos a megfelelő teljesítményű gép kiválasztása. Ebben segítséget tud nyújtani épületgépész-tervező, aki az épületre elvégzi a hőszükséglet-számítást vagy az épület energetikai tanúsítását. Soha ne vásároljon hőszivattyút szakember megkérdezése nélkül, a nagyobb és a kisebb teljesítmény is problémákat okozhat a fűtési rendszerben!
Melyik fűtési mód kíméli jobban a környezetet?
Egy másik fontos szempont a hőszivattyú és a gáz összehasonlításakor a környezetbarát jelleg. Bár a gázfűtésnek a fűtőolaj használatához képest meglehetősen alacsony a károsanyag-kibocsátása, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése mindig CO2-t termel. A hőszivattyús fűtőberendezések ezzel szemben megújuló környezeti hőt használnak energiaforrásként. Csak a villamos energia használata befolyásolja a hőszivattyú környezeti mérlegét. Ha a hőszivattyús fűtőrendszer megújuló forrásokból származó zöld árammal vagy egy fotovoltaikus rendszerből származó saját termelésű árammal működik, akkor nincs CO2-kibocsátás.
Költség-összehasonlítás: hőszivattyú vs. gázfűtés
A hőszivattyú vagy a gáz használata elsősorban a felmerülő költségekben különbözik. Egy korszerű gázfűtési rendszert például már 1,5-2 millió Ft-ért is beszerezhet. Egy olcsóbb levegő-hőszivattyúért viszont 3-5 millió Ft-ot kell fizetni, egy geotermikus-víz hőszivattyúnál vagy víz-víz hőszivattyúnál pedig gyakran akár 4-7 millió Ft-ot is rúgnak a költségek (rendszertől függően), mivel itt meglehetősen költséges a hőforrás elérése, hiszen a telepítéshez mélyfúrást kell végezni. Mindazonáltal a befektetés gyorsan megtérülhet. Ehhez vegyük figyelembe mindkét rendszer üzemeltetési költségeit.
A gáz átlagos ára kilowattóránként körülbelül 18 Ft. Az olcsóbb H tarifás áram kilowattóránként körülbelül 24 Ft-ba kerül. Ezt az értéket el kell osztani a hőszivattyú éves teljesítmény-együtthatójával (APF), amely a készülék hatékonyságát jelzi. Ha a hányados alacsonyabb, mint a fűtőgáz ára, akkor a hőszivattyúval fűtési költséget takaríthat meg. És ez általában így is van, mert még a közepes árú levegő-víz hőszivattyúk is 3,5-ös vagy annál nagyobb APF értéket produkálnak, ha jól vannak tervezve. Ehhez jönnek még az alacsonyabb karbantartási költségek és a hőszivattyú jóval magasabb támogatási lehetőségei.
Olvasson többet a hőszivattyú költségeiről a Tudástárban szereplő cikkeinkben, vagy tájékozódjon a gázfűtés környezetbarát alternatívájáról!
Meglévő épület fűtési rendszerének korszerűsítését tervezi, vagy új épületéhez keres megfelelő fűtési rendszert? A legújabb fűtési rendszerekről szóló útmutató cikkünkben a keresett, fenntartható fűtési rendszerekre összpontosítottunk a beszerzési, telepítési és karbantartási költségek szempontjából, és áttekintést adunk arról, hogyan különböznek a fűtési árak, és milyen tényezőktől függnek. A legjobb fűtési rendszerről szóló szakértői útmutatónkban azt is részletesen áttekintjük, hogy mely fűtési rendszerek illenek Önhöz.
Kombinálja a hőszivattyút a gázfűtéssel
Kétféle fűtési rendszer létezik: monovalens és bivalens:
- A monovalens fűtési rendszer csak egy energiaforrást használ a ház fűtéséhez - például gázt vagy a külső levegőt.
- A bivalens, vagy kétértékű fűtési rendszer két különböző energiaforrásból nyeri a hőt. Például egy hőszivattyú és egy kondenzációs gázkazán képes hibrid fűtési rendszert alkotni.
Ha a hőszivattyút kondenzációs gázkazánnal kacsolják össze, akkor hibrid fűtési rendszerről, gáz- vagy hibrid hőszivattyúról, hőszivattyús kazánról beszélünk.
A két rendszer így együtt működik, és célja, hogy még hatékonyabban biztosítsa a fűtési rendszer és a használati melegvíz hőellátását. Ha csak alacsony előremenő hőmérsékletre van szükség, például amikor odakint még kicsit melegebb van, a hőszivattyú egyedül működik, ami csökkenti a fűtési költségeket, és javítja a környezeti mérleget is. Ha azonban nagyobb a fűtési igény, például a leghidegebb téli időszakban, amikor a külső hőmérséklet alacsony, a gázfűtés bekapcsol, és a valamivel rugalmasabb energiaforrással támogatja a rendszert.
Az intelligens vezérlőrendszer mindig az előnyösebb hőtermelőt aktiválja. Pénzügyi szempontból egy hibrid fűtési rendszer nagyobb hőigény esetén jobb választás lehet, mint egy nagyméretű, monovalens üzemben működő hőszivattyú.
GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Mikortól éri meg a hőszivattyú a gázfűtéshez képest?
Hogyan működik egy gázabszorpciós hőszivattyú?