Hőszivattyú hátrányai - mi van emögött?
A hőszivattyúval hatékonyan és olcsón fűtheti otthonát. Ugyanakkor kérdések is felmerülnek a hőszivattyúval kapcsolatban. Hátrányként szokott felmerülni a magas zajszint, vagy az energiafogyasztás, illetve elég környezetbarát-e a hőszivattyú. Ezért alaposan szemügyre vettük az állítólagos hátrányokat. Tudjon meg többet a hőszivattyús fűtési rendszerekről a Boschtól!
Tartalom
- Hátrányt jelent a hőszivattyúk zajszintje?
- How environmentally friendly are electricity-powered heat pumps really?
- Mennyire környezetbarátok valójában az elektromos meghajtású hőszivattyúk?
- A hőszivattyúk egyik hátránya a magas telepítési költség
- Érdemes-e hőszivattyút telepíteni egy régi épületbe?
- Hogyan befolyásolják a helyi követelmények és engedélyek a hőszivattyúk telepítését?
- GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Hátrányt jelent a hőszivattyúk zajszintje?
Nem igazán, annak ellenére, hogy a hőszivattyúkról gyakran mondják, hogy jelentős zajjal járnak, amit az emberek idegesítőnek találhatnak. A levegő-hőszivattyúk azért hallhatóak, mert működés közben külső levegőt szívnak be. A talajhő-víz (geotermikus) és víz-víz hőszivattyúkkal szemben, amelyek gyakorlatilag nem hallhatók, a levegő-hőszivattyúk tehát hátrányban vannak. A 30-60 decibeles zajszinttel azonban nem sokkal hangosabbak, mint a hagyományos háztartási hűtőberendezések. A zajterhelés a megfelelő telepítési hely megválasztásával tovább csökkenthető. A hőleadó készülék megválasztása is fontos lehet, hiszen a radiátorok, vagy a padlófűtés, fal- illetve mennyezetfűtés teljesen zajtalan, ellenben például a fan-coil hátránya, hogy a ventilátora fokozza a zajt.
A hagyományos levegő-hőszivattyúk zajszintje kültéri telepítés esetén meghaladhatja a 60 decibelt. A beltérben vagy osztott kivitelben telepített egységek egyes esetekben lényegesen halkabbak. A hangszigetelt telepítési hely szintén csökkenti a zajterhelést, az utólagos zajszigetelés jelentős költségekkel járhat, ezért érdemes ezt előre a kültéri egység helyének megválasztásakor figyelembe venni.
Tudjon meg többet a hőszivattyúk zajszintjéről útmutató cikkünkben!
Különösen csendes: Compress 3400i AWS levegő-víz hőszivattyú a Boschtól
Ha aggódik az esetleges zajszint miatt, akkor a Bosch Compress 3400i AWS hőszivattyús fűtőberendezése pont az Ön számára megfelelő. Optimalizált kialakításának köszönhetően a levegő-víz hőszivattyú megfelel a lakóövezetekben előírt hangszigetelési követelményeknek - éjszakai üzemmódban a maximális hangteljesítményszintje 45 dB. Ez nagyjából egy működő hűtőszekrénynek felel meg.
Tesztelje most egy hőszivattyú zajszintjét:
Mennyire környezetbarátok valójában az elektromos meghajtású hőszivattyúk?
A hőszivattyúk rendkívül környezetbarát módon állítják elő az energiát, ami nagy előnyük. Ahelyett, hogy a szükséges hőt fosszilis tüzelőanyagból, például olajból vagy gázból nyerné, a hőszivattyú természetes hőforrást, általában a talajhőt, a talajvizet vagy a környezeti levegőt használja erőforrásként. A hőszivattyú azonban az energia biztosításához villamos energiára is támaszkodik. Ennek hátránya, hogy függőséget teremt a közüzemi áramszolgáltatóktól. Lehetőség van azonban arra, hogy a szolgáltatóval speciális hőszivattyús villamosenergia-tarifára (H tarifa) kössünk megállapodást kedvezőbb üzemeltetési feltételek mellett. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyi áramot fogyaszt egy hőszivattyú. Ha a hőszivattyús áramot külön villanyórán keresztül számlázzák, akkor mintegy 30-40 százalékkal kedvezőbb, mint a szokásos háztartási áram.
Ezenkívül kombinálhatja hőszivattyúját egy napelemes rendszerrel, és a saját maga által termelt napenergiát a hőszivattyú működtetéséhez használhatja. A felesleges hőt is tárolhatja egy puffertartállyal, hogy később használja fel. Ez növeli a hőszivattyú hatékonyságát. A téli hidegben a nappal megtermelt hőenergia gazdaságosabban valósítható meg, mint az esti mínuszokban. A hőszivattyú éves teljesítménytényezője (APF) szintén döntő fontosságú. Ez azt mutatja meg, hogy a valós működés során milyen arányban van a villamosenergia-fogyasztás és a hőtermelés. Minél magasabb a teljesítménytényező, annál hatékonyabban működik a hőszivattyú, és annál alacsonyabb a villamosenergia-fogyasztása.
A hőszivattyúk egyik hátránya a magas telepítési költség
A hőszivattyú költsége egyszerre előny és hátrány. A kezdeti költségek viszonylag magasak a hagyományos gáz- vagy vegyestüzelésű fűtéshez képest. Az alkalmazott hőszivattyú típusától és a fejlesztési költségektől függően 3 millió és 5 millió Ft között mozoghatnak. A levegő-hőszivattyúk lényegesen olcsóbbak, mint a talajhő-víz (geotermikus) vagy a víz-víz hőszivattyúk. Egy vegyestüzelésű vagy gázfűtéses rendszer beszerzése ezzel szemben körülbelül 1,5-2 millió Ft-ba kerül. A hőszivattyú beszerzési költsége azonban állami támogatással jelentősen csökkenthető. Ebben az esetben mindenképpen érdemes összehasonlítani egy gázfűtési rendszerrel. A hőszivattyúk egyértelműen előnyben vannak az üzemeltetési költségeknél: egy gázfűtés körülbelül 18 Ft/kWh áron termeli a meleget. Ezzel szemben egy hőszivattyú áramköltsége kb. 24 Ft/kWh (kedvező H tarifás áramdíj esetén). A hőszivattyú azonban minden egyes kilowattóra villamos energiával több kilowattóra hőenergiát biztosít. Egy 3 éves teljesítménytényezőből kiindulva a hőszivattyúnak általában alacsonyabbak az üzemeltetési költségei, mint egy gázfűtéses rendszernek, mivel minden egyes felhasznált kilowattóra villamos energiáért három vagy több kilowattóra hőenergiát biztosít. Ráadásul a fosszilis energia ára akár tovább is emelkedhet.
-
Levegő-víz hőszivattyú
Éves teljesítményszám
3,8 Éves üzemeltetési költségek meleg vízzel 126 360 Ft -
Talajhő-víz (geotermikus) hőszivattyú (talajszondával)
Éves teljesítményszám
4,6 Éves üzemeltetési költségek meleg vízzel 109 080 Ft -
Víz-víz hőszivattyú
Éves teljesítményszám
5 Éves üzemeltetési költségek meleg vízzel 96 000 Ft
* Évi kb. 20 000 kWh átlagos teljes hőigényt a kedvező hőszivattyús „H” villamosenergia-tarifát (24 Ft/kWh) feltételezve. Az egyes hőszivattyú-típusok EER-értékei példaértékek.
Elhanyagolható a hőszivattyúk karbantartási ráfordítása: általában évi egy karbantartás (kb. 25-45 ezer Ft) elegendő.
Érdemes-e hőszivattyút telepíteni egy régi épületbe?
Az, hogy egy hőszivattyú hátrányt jelent-e egy régi épületben, több tényezőtől függ, például:
- az épület hőigénye, amely viszont nagymértékben függ a hőszigetelés minőségétől. Minél kevesebb hő vész el a homlokzaton, az ajtókon és ablakokon, valamint a tetőn keresztül, annál kevesebb hőre van szükség a kívánt belső hőmérséklet előállításához. Minél jobban szigetelt az épület, annál hatékonyabban tud működni a hőszivattyú. Szükség esetén előzetesen a ház felújítására van szükség.
- Egy hatékony, modern fűtési rendszerrel padlófűtéssel, fal- és mennyezetfűtéssel vagy alacsony hőmérsékletű, növelt felületű radiátorokkal szintén csökkenti a hőigényt. Ezek ugyanis viszonylag alacsony áramlási hőmérsékleten működnek, ami tehermentesíti a hőszivattyút.
De nem minden hőszivattyú-típus alkalmas régi épületekben való használatra. Különösen a talajhő-víz (geotermikus) és a víz-víz hőszivattyúk vannak hátrányban, mivel telepítésükhöz a talajba kell fúrni. A levegő-víz hőszivattyúk ezzel szemben szinte bárhol használhatók, de különösen alacsony hőmérsékletkülönbséget, maximum 50 fokos előmelegítést, és különösen jó hőszigetelést igényelnek.
Tippeket keres, hogyan csökkentheti fűtési költségeit? A takarékos fűtésről szóló útmutatónkból megtudhatja, hogyan csökkentheti könnyedén a fűtési költségeit, és hogyan takaríthat meg további energiát.
Hogyan befolyásolják a helyi követelmények és engedélyek a hőszivattyúk telepítését?
A hőszivattyúk telepítése egyedi helyi feltételektől függ, mint például a helyigény, a fejlesztési költségek vagy a fúráshoz szükséges engedélyek. Ezek azonban elkerülhetetlenek ahhoz, hogy egy adott hőszivattyús technológiát megfelelően lehessen alkalmazni. A hőszivattyú típusától, az építési szabványtól és a helyi tényezőktől, például az ingadozó külső hőmérséklettől függően a hőszivattyú hatékonysága és energiafogyasztása nagymértékben változhat.
A talajhő-víz (geotermikus) hőszivattyúk esetében a talajszondák mélyfúrásához, engedélyre van szükség, és további fejlesztési költségekkel kell számolnia. A talajviszonyok és a fúrás mélysége fontos szerepet játszik a talajhő-víz (geotermikus) hőszivattyú hatékonyságában. A víz-víz hőszivattyúk esetében is be kell tartania a vízvédelmi fúrások engedélykötelezettségét. Továbbá garantálni kell a talajvíz minőségét. Hasonlóképpen a fúrás mélysége és a vízmennyiség határozza meg a víz-víz hőszivattyú működését is.
A levegő-víz hőszivattyúk egyik hátránya a talajhő-víz (geotermikus) vagy víz-víz hőszivattyúkkal szemben a külső hőmérséklettől való függés. Minél melegebb ugyanis a környezeti levegő, annál több hőt lehet belőle kivonni és fűtésre felhasználni. A kültéri hőszivattyúegység egész évben ki van téve az időjárási körülményeknek. A levegő-víz hőszivattyúval történő hatékony fűtés mindazonáltal mínusz 20 °C és plusz 35 °C közötti külső hőmérsékletig működik. Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a levegő-hőszivattyú hatásfoka, és annál több villamos energiára van szüksége a kívánt hőmennyiség előállításához. Szükség esetén érdemes lehet a levegő-hőszivattyút elektromos fűtéssel vagy kondenzációs gázkazánnal kiegészíteni, amely alacsony hőmérsékleten további hőt biztosít. Így megakadályozhatja, hogy a hőszivattyú télen tartós fagyterhelés esetén túlzott villamosenergia-költségeket okozzon.
Következtetés: A jó tervezés a hőszivattyú lényege
A hőszivattyús fűtési rendszerek számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos gáz- és vegyestüzelésű rendszerekkel szemben. Ezek közé tartozik az alacsony üzemeltetési és karbantartási költség, valamint a környezet- és klímabarát jelleg.
Ahhoz, hogy a hőszivattyú a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban működjön, a fűtési rendszer jó tervezése és kialakítása szükséges. Ehhez forduljon egy Bosch partnereihez, hogy megbeszéljék a pontos eljárást, és megtalálják a megfelelő készüléket az Ön otthonához.
GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Mikor nincs értelme a hőszivattyúnak?
A hőszivattyú használatának nincs értelme, ha a régi épületben rossz az épületszigetelés, és a beépített radiátoroknak túl kicsi a felülete, emiatt nem teszik lehetővé az alacsony, legfeljebb 50 fokos fűtővízzel való fűtést. Ebben az esetben a meglévő fűtési rendszer és az épületszigetelés előzetes felújítása javasolt a hőszivattyú hatékony és alacsony üzemeltetési költségű működéséhez.