Hőszivattyú és padlófűtés: A hatékony páros
A padlófűtés és a hőszivattyú kombinációja nagyon népszerű, és ma már sok otthonban alkalmazzák. A Bosch oldalán megtudhatja, hogy miért észszerű fűtési rendszer a padlófűtés és a hőszivattyú kombinációja, milyen költségekkel kell számolnia, és milyen beállításokkal és áramlási hőmérsékleten működnek a legjobban a padlófűtéses hőszivattyúk. Továbbá megvizsgáljuk, hogy egy hőszivattyú padlófűtés nélkül is gazdaságosan tud-e működni.
Tartalom
- Miért jó a padlófűtés működtetése hőszivattyúval?
- Optimális áramlási elrőemenő hőszivattyús padlófűtéshez
- Padlófűtés és hőszivattyú helyes beállítása
- Hogyan működik a padlófűtéses hőszivattyú?
- Puffertartály padlófűtéses hőszivattyúkhoz
- Hűtés hőszivattyúval és padlófűtéssel
- Van értelme a hőszivattyúnak padlófűtés nélkül?
- A padlófűtéses hőszivattyú költségei
- GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Miért jó a padlófűtés működtetése hőszivattyúval?
Az utóbbi években a padlófűtés vált a vezető hőleadó felületté a családi- házakban, és különösen az új épületek esetében népszerű. A padlófűtéses rendszerek nagyon gazdaságosan működnek, miközben magas szintű hőérzetet biztosítanak. Népszerű kombináció a padlófűtési rendszer hőszivattyúval való kombinálása. A hatékony páros kis energiafogyasztást tesz lehetővé, ami megtakarítást jelent a fűtési költségekben. És mivel nincsenek radiátorok, így a berendezés tervezése is egyszerűbb.
A hőszivattyúkat gyakran használják padlófűtéssel együtt, mivel a rendszer nagy területen elosztva lehetővé teszi az alacsony áramlási hőmérsékletet, és növeli a hőszivattyú hatékonyságát. Általános szabályként elmondható, hogy minél alacsonyabb az épület hőigénye és a szükséges áramlási hőmérséklet, annál hatékonyabban tudnak működni a hőszivattyúk. Ez teszi a nagy hőleadó felületekkel rendelkező felületfűtéses rendszereket, - például a fal-, mennyezet- és padlófűtés - ideális hőleadókká a hőszivattyúk számára. Különösen azért, mert a hő egyenletesen oszlik el a teljes felületen. A padlófűtéses rendszerek nemcsak esztétikusak, hanem a sugárzó hő nagy arányának köszönhetően rendkívül kellemes beltéri klímát is teremtenek. A hagyományos radiátorokhoz képest a helyiség hőmérséklete 1-2 fokkal csökkenthető, ami akár 12 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Mindazonáltal a padlófűtés nem szükséges előfeltétele a hőszivattyú működésének.
Optimális áramlási elrőemenő hőszivattyús padlófűtéshez
A hőszivattyúk hatékonysága nagymértékben függ a hőleadó rendszer és a hőforrás (levegő, talajvíz, talaj (geotermikus)) között leküzdendő hőmérsékletkülönbségtől. Minél kisebb a hőmérsékletkülönbség, annál kevesebb villamos energia szükséges a hőmérséklet emeléséhez. Ezért a hőszivattyúhoz a lehető legalacsonyabb, 50 °C-nál alacsonyabb áramlási hőmérsékletet kell választani. Ez a követelmény elvileg különböző fűtési rendszerekkel, például alacsony hőmérsékletű radiátorokkal vagy felületfűtési rendszerekkel érhető el. A padlófűtéses hőszivattyúk esetében további erőfeszítés nélkül 35 °C-os előremenő hőmérséklet és 28 °C-os visszatérő hőmérséklet is lehetséges.
A különösen jól hőszigetelt házakban még ennél valamivel alacsonyabb értékek is elérhetők. A maximális előremenő hőmérséklet túllépése esetén célszerű a hőátadó rendszer korszerűsítése.
Padlófűtés és hőszivattyú helyes beállítása
A teljes fűtési rendszert optimálisan össze kell hangolni ahhoz, hogy megfelelően és hatékonyan működjön. Ilyen feltételek mellett a helyiségek a lehető legalacsonyabb villamosenergia-költséggel fűthetők a kívánt hőmérsékletre. A hőszivattyús fűtési rendszer vezérlését minden egyes épülethez egyedileg kell igazítani, mivel az egyes házak hőigénye eltérő, és különböző tényezők befolyásolhatják. A hőszivattyú és a padlófűtés megfelelő beállítását a legjobb, ha szakember végzi, aki megfelelően ismeri a technológiát.
A fűtés szabályozása az úgynevezett fűtési jelleggörbe segítségével történik. Ez írja le az áramlási hőmérséklet és a külső hőmérséklet közötti kapcsolatot. Ez azt jelenti, hogy a fűtési jelleggörbe megmondja a hőszivattyúnak, hogy melyik külső hőmérséklethez milyen előremenő hőmérséklet illik, és így biztosítja, hogy a padlófűtés mindig elegendő hőt szolgáltasson. Ha a külső hőmérséklet csökken, a fűtési rendszernek ennek megfelelően nagyobb teljesítményt kell biztosítania, hogy a helyiségben a kívánt hőmérséklet legyen. Az új, jól szigetelt házak fűtési jelleggörbéje általában lapos, míg a rosszul szigetelt régebbi épületeké meredek. Minél laposabb a fűtési jelleggörbe, annál alacsonyabb lesz az előremenő hőmérséklet. A fűtési jelleggörbe azonban nem lehet sem túlméretezett, sem alulméretezett. A megfelelő fűtési jelleggörbe beállítása hosszadalmas folyamat, és az energiaköltségek megtakarítása szempontjából alapvető fontosságú.
A hőszivattyú és a padlófűtés optimális együttműködése érdekében célszerű elvégezni a fűtési rendszer hidraulikus kiegyenlítését. Itt további energia- és költségmegtakarítási lehetőségek rejlenek. A hidraulikus kiegyenlítés a fűtési rendszerben a térfogatáram és a nyomásarányok optimalizálásával biztosítja a hő egyenletes eloszlását a házban. Ez az eljárás különösen nagyméretű fűtési rendszerek esetében hasznos. Ha a fűtési körben nem mindenhol ugyanaz a nyomás uralkodik, akkor a fűtési csövekben a víz nem áramlik megfelelően. Ez például nagy helyiségekben (hosszabb fűtési körök) vagy távolabb csatlakozó helyiségekben fordulhat elő. A padlófűtéses rendszer hidraulikus kiegyenlítése során egy hozzáértő szakember ellenőrzi a teljes csőhálózatot, és úgy állítja be a rendszert, hogy minden fűtőkörbe a megfelelő mennyiségű víz és hő érkezzen. Lehetséges figyelmeztető jel lehet, hogy a helyiség hőmérséklete ingadozik, a padlófűtés nem melegszik fel megfelelően, vagy a hőszivattyú sok áramot fogyaszt.
Jó tudni: A padlófűtés másik előnye az önszabályozás. Amint eléri a beállított hőmérsékletet, vagy a helyiség hőmérséklete más tényezők, például a napsugárzás miatt megemelkedik, a fűtés automatikusan szabályozza magát, és csökkenti a hőteljesítményt. Ha a padlófűtést megfelelően szeretné beállítani, ügyeljen arra, hogy ne állítsa túl gyakran a helyiség termosztátját. A padlófűtéses rendszerek lassú reakcióidővel rendelkeznek, és néha több órát is igénybe vesznek, mire a helyiséget a kívánt hőmérsékletre temperálják. A padlófűtéses rendszerek egyedi helyiségszabályozása lehetővé teszi, hogy az egyes helyiségek hőmérsékletét a felhasználó igényei szerint egyedileg szabályozza. Ezt azonban már a tervezés és a telepítés során figyelembe kell venni.
Hogyan működik a padlófűtéses hőszivattyú?
A hőszivattyú működési elve egy zárt hűtőközegkörön alapul. A hőszivattyúk energiát vonnak el a környezetükből (levegő, talaj (geotermikus), talajvíz), és azt a fűtési rendszer számára hasznosíthatóvá teszik. Ehhez a kivont környezeti hőenergiát elektromos áram segítségével a kívánt hőmérsékletre emelik, és a hőt a hőleadó rendszerbe, jelen esetben a padlófűtéses rendszerbe továbbítják. A meleg víz átfolyik a fűtéscsöveken, és a hőt a helyiségekbe szállítja. A hőenergia a csöveken keresztül a padlóba jut, és felmelegíti a házat. Ahogy a hő felszabadul, a fűtővíz hőmérséklete csökken, és visszaáramlik. Ezután a ciklus elölről kezdődik.
Puffertartály padlófűtéses hőszivattyúkhoz
A hőszivattyúk puffertárolója a felesleges hő tárolására szolgál, és szükség esetén a tárolt hőt a fűtési rendszerbe juttatja. A hőtermelés és a hőfogyasztás időben és hidraulikailag is szétválasztható. Ez lehetővé teszi a hőtermelés és a hőfogyasztás optimális beállítását, és a hőszivattyús fűtési rendszer egyenletes működését. A puffertartály nem szükséges a hőszivattyú működéséhez, de biztosítja a kompresszor minimális üzemidejét, amikor a szekunderköri zónaszelepek zárva vannak, és így növeli a hőszivattyú hasznos élettartamát. Emellett a hő tárolásával az esti órákban a nappal gazdaságosabban megtermelt hőenergiát tudja biztosítani a fűtési rendszernek. A puffertároló kiválasztásakor különös figyelmet kell fordítani a megfelelő hőszigetelésre, hogy csökkenjen a hőveszteség. A hőszivattyús padlófűtés esetén nincs feltétlenül szükség puffertartályra, mivel a felületfűtési rendszerek önmagukban is sok hőt tárolnak. Ha azonban két hőtermelő berendezést (például kondenzációs kazán, vegyes tüzelésű kazán és hőszivattyú) hibrid rendszerként kombinálnak, akkor a zökkenőmentes együttműködéshez elengedhetetlen a puffertartály. Ezen kívül a tárolótartály a vízmelegítéshez is fontos.
Hűtés hőszivattyúval és padlófűtéssel
A padlófűtés és a hőszivattyú kombinációjának másik előnye, hogy egyszerre tudja hatékonyan fűteni és hűteni a helyiségeket. Ennek előfeltétele a reverzibilis (visszafordítható) hőszivattyús fűtés, mint a légkondicionálás alternatívája. A fal-, mennyezet- és padlófűtési rendszerek nagy felületük miatt sokkal alkalmasabbak hűtésre, mint a hagyományos radiátorok. A hőszivattyúkkal történő hűtésnél a hűtőközegciklus megfordul. A hűtési hatás érdekében a fűtőberendezésből származó hő kifelé távozik, lehűtve ezzel a fűtési rendszert. Ezután hideg víz áramlik át a padlóban lévő fűtéscsöveken, és a helyiségek nagy területen lehűlnek. A hőszivattyú és a padlófűtés hűtési kapacitása azonban korlátozott.
Van értelme a hőszivattyúnak padlófűtés nélkül?
Hőszivattyút szeretne utólagosan felszerelni, de nincs padlófűtése? A hőszivattyú üzemeltetése padlófűtés nélkül is lehetséges. A hőszivattyúk nemcsak padlófűtéssel működnek, hanem radiátorokkal is kombinálhatók. A hőszivattyú hatékonysága szempontjából többek között az a döntő, hogy milyen típusú radiátorok lettek beépítve, és milyen hőigényű a ház.
Fontos szerepet játszik a fűtési rendszer előremenő hőmérséklete. A hőszivattyúk leghatékonyabban alacsony áramlási hőmérsékleten működnek, amit a felületfűtéses rendszerek, például a padlófűtés tesznek optimálisan lehetővé. A hőleadásra nagy felülettel rendelkező radiátorok, például az alacsony hőmérsékletű vagy hőszivattyús radiátorok szintén képesek alacsony előremenő hőmérsékletet biztosítani. A maximálisan szükséges hőmérséklet azonban nem döntő, mivel a modern hőszivattyúk a meglévő épületekben a megnövekedett előremenő hőmérséklettel is megbirkóznak. Bizonyos feltételek mellett egy régi, padlófűtés nélküli épületben is van értelme hőszivattyút használni. Számítson a fűtési rendszer átalakításának vagy korszerűsítésének többletköltségeire, és szükség esetén az épület fűtési igényének csökkentését célzó épületenergetikai felújításra (homlokzatszigetelés, nyílászárócsere).
A fűtési rendszer előremenő hőmérséklete fontos szerepet játszik. A hőszivattyúk alacsony előremenő hőmérsékleten működnek a leghatékonyabban , amelyet optimálisan olyan felületfűtési rendszerek tesznek lehetővé, mint például a padlófűtés. A nagy hőelvezetési felületű radiátorok, például az alacsony hőmérsékletű vagy hőszivattyús radiátorok azonban alacsony előremenő hőmérsékletet is biztosíthatnak. A maximálisan szükséges hőmérséklet azonban nem döntő, mert a modern hőszivattyúk a meglévő épületek megnövekedett előremenő hőmérsékletét is képesek megbirkózni. Bizonyos feltételek mellett érdemes hőszivattyút használni egy régi, padlófűtés nélküli épületben. Többletköltségekkel kell számolni a fűtési rendszer átalakításával, korszerűsítésével , és szükség esetén energetikai felújítási intézkedésekkel az épület fűtési igényeinek csökkentése érdekében.
Tudjon meg többet a padlófűtés nélküli hőszivattyúról a radiátoros hőszivattyúról szóló útmutatónkban.
A padlófűtéses hőszivattyú költségei
A padlófűtéses rendszerek hatékonyan működnek, de drágábbak, mint a hagyományos radiátoros fűtés. Hőszivattyúkkal kombinálva azonban a költségek gyorsan megtérülnek, különösen az új épületek esetében. Hosszú távon a hőszivattyús padlófűtéssel az alacsony villamosenergia-fogyasztás miatt pénzt takaríthat meg.
GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok
Mi az előnye a hőszivattyús padlófűtésnek?
Lehet-e levegő-víz hőszivattyút padlófűtéssel üzemeltetni?
Működik-e a hőszivattyú padlófűtés nélkül?
Mekkora fektetési távolság szükséges a hőszivattyús padlófűtésnél?
Mekkora fektetési távolság hőszivattyús padlófűtés esetén?
Melyik rendszert használják a hőszivattyúk padlófűtésének kialakítására?
Lehetséges-e hőszivattyú utólagos felszerelése padlófűtés nélkül?